Vasi Kalóz

A vagy vagy kérdésekre sohasem születik jó válasz. Sokan mégis a mozizást és a filmletöltést szembeállítják egymással.

Ha engem kérdeztek azt mondom irány a mozi! Sokkal jobban szeretem óriási vásznon nézni a filmeket, jó minőségben, sokakkal együtt. A mozi közösségi élményt teremt. Mennyivel másabb nézni egy vígjátékot több tucat, vagy akár több száz emberrel együtt, mint otthon egyedül! Óriási különbség. Ráadásul a sötét mozi teremben a külvilág teljesen kívül reked. Nem lehet megállítani a filmet, mert csörög a mobil, mert éhes leszek, vagy mert eszembe jut bármi más: tökéletesen a filmre lehet koncentrálni.

A filmtörténet az egyetemes emberi kultúra részét alkotja. Egy régi, klasszikus, sokszor hivatkozott filmet nem ismerni olyan, mint nem olvasni a szépirodalom meghatározó műveit. A mozik pedig elsősorban az aktuális filmeket vetítik, és a filmklubok által vetített művek száma is korlátozott. Nem értem, miért lenne tilos egy régi, másként nem beszerezhető klasszikust megosztani, vagy letölteni.

De ez nem csak a régi filmekre igaz. Hazánkba a legyártott filmeknek csupán töredéke kerül forgalmazásba. Elsősorban a hollywoodi filmek, meg egy-két európai, ritkábban kelet-ázsiaiak. Pedig készítenek filmeket Dél-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában és Ázsia kevésbé népszerű országaiban. India filmgyárai sokkal több filmet hoznak létre, mint amire Hollywood képes. De még az igazán izgalmas amerikai független filmek sem jutnak el hozzánk sok esetben. Ahogy, hogy tájékozottak legyünk, nyitottak más kultúrák felé, érdemes ismernünk gondolataikat. Ehhez jó eszköz az adott nemzet filmjeit megismerni. Itt is segít a fájlcsere.

Mentsük meg a mozikat, hozzunk létre filmklubokat a legkisebb településeken is. De aki olyan faluban él, ahol erre nincs lehetőség, azzal szemben igazságos, hogy elzárjuk előtte a szórakozás és a kulturálódás lehetőségét, amikor a technika lehetővé teszi, hogy a nagyobb városoktól távol eső vidékeken is meg lehessen nézni az igazán fontos filmeket?

A letöltés ne váljon kizárólagossá. Havonta többször is menjünk moziba, ha tudunk, de miért akarják a tájékozottságnak még a lehetőségét is elvenni!?

Pohárnok Gergely az egyik legjelesebb fiatal magyar operatőr. A Taxidermiát, az Adást és számos más hazai és külföldi filmet fényképezett. Ha valakinek fontos a kép minősége, akkor neki biztosan. Ám ahelyett, hogy kirohanást intézett volna a letöltések ellen, a múlt heti Magyar Naracsban (Költségkímálő, de rondább, 2009. január 7.) megvédte a fájlcserét:

MN: Ha már a legújabb technológia: elég könnyedén mondtad egy interjúban, hogy szörfölsz filmeket keresve, és le is hívod őket.

PG: Én ezt nem hívnám lopásnak. Gondolj bele: állami pénzből készül a legtöbb művészfilm. Szerintem az volna normális, ha hozzáférhető volna mind. Idén rekorb bevétele volt Hollywoodnak, soha nem volt még ennyi pénz, ami jegybevételből folyt volna be, viszont soha nem volt ekkora piacuk az illegális letöltéseknek sem. Ebből mondjuk nekem az derül ki, hogy egyáltalán nem károsul senki - nekem nem fáj, ha a Pókember rendezője nem private jettel jár, csak egy Bentleyvel, ha pedig egy művészfilmet, amit csak fesztiválokon játszanak, meg tudok szerezni a világ másik végéből, az szuper. Én szeretek moziba járni, da laptopon is filmet nézni, mert olyan élmény, mintha könyvet olvasnál. Amióta lerhet letöltögetni, töbhb filmet nézek, és ugyanúgy eljárok moziba is. Örülök, hogy van ez a lehetőség. Hülyeség tiltani.

Mit olvass, ha kalóz vagy? Igen, persze olvashatod az olyan klasszikus kalandregényeket, mint pl. a Kincses sziget, de ha inkább modern, digitális kalóz témákra vágysz, akkor itt egy kis segítség, hogy mi az amit érdemes fellapoznod:

A HVG Kiadó 2009 végén jelentette meg Chris Anderson Ingyen! című 368 oldalas könyvét.

Részlet a kiadói tartalomismeretetőből:

"Chris Anderson forradalmian új szemléletű könyvében, a Hosszú farokban megmutatta, hogy az on-line piacok hogyan hoznak létre piaci réseket, és hogyan változtatják meg a gazdasági viszonyokat.
Az Ingyen! az üzleti világ jövőjét vetíti elénk. A szerző elméleti igényességgel, meggyőző példákon keresztül mutatja be, hogy az ingyenesség, ami eddig inkább csak marketingfogás volt, a jövőben radikális, új üzleti stratégia lesz, amely nélkül a cégek hosszú távon nem tudnak talpon maradni.
A könyv rengeteg ötletet ad ahhoz, hogyan alakítsuk ki saját üzleti modellünket, amellyel kiszabadíthatjuk az ingyenesség profitot hozó szellemét a palackból.

- Hogyan lehet ingyenes a légi közlekedés? Hogyan lehet ingyenes a DVR?
- Hogy lehet drága egy zártkörű konferencia, ha on-line ingyenes?
- Hogyan lehetnek ingyenesek a zenei CD-k?
- Hogyan lehetnek ingyenesek a tankönyvek?
- Hogyan lehet ingyenes az egyetemi oktatás?
- Miért jól menő üzlet az ingyen kerékpár az egyik városban, de a másikban nem?
- Hogyan lehet ingyenes egy egészségügyi szoftver?
- Hogyan lehet ingyenes a részvénykereskedés?"

A könyv megvehető a könyvesboltokban, igaz nem ingyen :(

Sokáig fognak azon vitatkozni még a jogtudósok, a különböző lobbi csoportok, a szerzők stb., hogy a különböző hordozók másolásait, illetve a letöltéseket hogyan kéne, vagy nem kéne kordában tartani. Hogy mit, hogyan és milyen körülmények között szabad engedélyezni, vagy büntetni. Hogy mennyire erkölcsös a letöltés és a másolás, illetve hogy ez hogyan érinti az alkotókat.

Egy biztos, másolás van és lesz, hiába is tiltja jelen pillanatban a törvény. A kérdés, hogy az alkotók tudnak-e alkalmazkodni a kialakult helyzethez. A zeneiparban úgy tűnik, hogy vannak előadók, akik felismerték, hogy a másolás és letöltés lehet hasznos is a számukra. Olyan zenekarok, mint a Kaukázus, vagy az Anima Sound System már régóta maguk teszik fel albumaikat a netre, hiszen a cd eladásokból származó jövedelemnek csupán kis része landol az ő zsebükben, míg a többit a kiadók teszik el. Persze, az albumok elkészítésével és legyártásával a lemezkiadóknak vannak költségei, de a letöltések ellen úgy veszik fel a harcot, hogy a szerzők jogaival érvelnek, miközben a szerzők közül egyre többen jönnek rá, hogy elesnek ugyan a lemezeladásból származó bevételtől ugyan, ám így sokkal többen ismerik meg alkotásaikat, és sokkal többen járnak el koncertjeikre.

Tulajdonképpen a zenészeknek nincs mitől tartaniuk, hisz pályájukat segíti inkább a másolás, mint hátráltatná. Érdekes módon azok a fiatalok, akik nem hajlandók pénzt fizetni az albumokért, örömmel perkálnak le 1.500-3.000 stb. forintot, ha kedvenc csapatuk élőkoncertjére mehetnek el bulizni. A letöltés tehát nem öli meg a zeneipart, hanem másfajta módon, de segíti a felvirágoztatását.

Aki meg tudja szólítani az internetező fiatalokat értelmes, valóban őket foglalkoztató témákkal, az meg tudja szerezni ennek az egyébként politikailag inaktív rétegnek a támogatását. A kalóz mozgalom sikere annak tudható be, hogy találtak egy valós problémát, amely megoldásra vár, ez pedig az internetes létezéshez kapcsolódó jogok világa.

Az internetes letöltések, fájlcserék nem attól léteznek, hogy a svéd Kalózpárt, vagy más nyugati kalóz szervezetek ezt a zászlajukra tűzték, hanem egy már létező jelenségre szeretnének mindenki számára megnyugtató választ adni. A fiatalok, akiket ez a probléma közvetlenül érint nem hülyék, tudják, hogy az ő életüket közvetlenül befolyásoló kérdésekről van szó (a fenti témákhoz még számos más kérdéskör, így az internetes privátszféra védelme is kapcsolódott), és a kérdések megoldására hajlandók egymással szövetkezni.

A netvilágtól idegenkedők hamis közösségeknek, álközösségeknek tekintik a virtuális közösségeket. Azt mondják és azt is hiszik, ha gyermekeik magányosan ülnek a számítógép előtt, szociális kapcsolataik pedig leépültek. Nem is sejtik, hogy valószínűleg lányaik és fiaik sokkal több emberrel kerülnek kapcsolatba, mint ők valaha is. Nem is sejtik, hogy a chaten, a közösségi oldalakon, a fórumokon, a bogoldalakon élő kapcsolatban vannak akár a világ másik pontján élő emberekkel is, akikkel szoros barátságok is kialakulhatnak. Nem is sejtik, hogy a netező fiatalok sokkal több sorsot ismerhetnek meg, mintha csupán szűk környezetükben élőkkel ismerkednének.

A kalózok ezekre a szoros és létező virtuális kapcsolati hálókra alapozva vitték sikerre mozgalmukat. Svédországban a legdinamikusabban növekvő párt a Kalózpárt. Naponta lépnek fiatalok tucatjai be a szervezetbe, mely amellett, hogy intenzíven van jelen a virtuális térben, a fizikai térben is jelen van: programokat, beszélgetéseket hoz létre, igazi közösséggé fejleszti azokat a fiatalokat és idősebbeket, kiket témáik megérintenek. 

Akik azt mondják, hogy a kalózprogramok csupán fantomközösségek céljait valósítják meg, vagy azt hogy fantomközösségek érdekében lépnek fel, nem tudják, hogy miről beszélnek!

Magyarországon még nem annyira erős a mozgalom, mint nyugaton, de már vannak fórumai itthon is (Vas megyében pl. a Vasi Kalóz) és minél többen "születnek bele" az Internet világába, annál erősebb lesz...

Mit olvass, ha kalóz vagy? Igen, persze olvashatod az olyan klasszikus kalandregényeket, mint pl. a Kincses sziget, de ha inkább modern, digitális kalóz témákra vágysz, akkor itt egy kis segítség, hogy milyen oldalakra érdemes klikkelned:

Aki az akos.maroy.hu oldalra téved, az megdöbbentő hasonlóságot fedez fel ezen oldal és a legutóbb bemutatott kalozpart.org között. Nyilván nem véletlen: Maróy Ákos az LMP "kalózügyi" szakértője, így bár honlapja 2007-ben alapvetően angol nyelvű, rengeteg fotót tartalmazó blogoldalként indult, a Kalózpárt kezdeményezéssel az anyagok gyakorlatilag megegyeznek a kalozpart.org-ra feltett bejegyzésekkel.

Ha már megtaláltuk az akos.maroy.hu-t, akkor gondoltuk, hogy ezt is a figyelmetekbe ajánljuk, de mivel mostanra nincs fent plusz tartalom a Kalózpárt blogjához képest, így inkább annak a látogatását javasoljuk.

Mit olvass, ha kalóz vagy? Igen, persze olvashatod az olyan klasszikus kalandregényeket, mint pl. a Kincses sziget, de ha inkább modern, digitális kalóz témákra vágysz, akkor itt egy kis segítség, hogy milyen oldalakra érdemes klikkelned:

"A kalozpart.org a szerzői jog  reformjával és az elektronikus privátszféra védelmével foglalkozó közösségi blog." - így határozza meg magát a Kalózopárt nevű kezdeményezés, mely azt is elárulja magáról, hogy nem bejegyzett szervezet, céljait a Lehet Más a Politika (LMP) nevű ökopárt képviseli.

A blog az LMP közleményével indul, melyet 2009. október 23-án tettek közzé. A közlemény tartalma szerint a párt legalizálná a fájlcserét, átalakítaná a szerzői jogokat, de a digitális privátszférával is foglalkoznak. A kalozpar.org oldal azzal a céllal jött létre, hogy képviselje az LMP nézeteit ezen a területen, de a párttól némileg függetlenül működjön.

Az indulás után a kalózpárti oldal folyamatosan ad hírt a fenti témákkal kapcsolatban, de saját állásfoglalásait is megjelenteti itt. A kezdeményezés egyébként igyekszik több helyen is jelen lenni, fent van a Twitteren és a Facebookon is, de szimpatizánsai az IWIW-en is létrehoztak egy Kalózpárt klubot (ez azonban nem igen aktív).

A kalozpart.org-ot akkor is érdemes felkeresni, ha a más országokban működő kalózpártokra vagyunk kíváncsiak, hisz az oldal szerkesztői az összes, a mozgalomhoz tartozó párt honlapját összegyűjtötték az amerikaitól egészen az ukránig.

Mit olvass, ha kalóz vagy? Igen, persze olvashatod az olyan klasszikus kalandregényeket, mint pl. a Kincses sziget, de ha inkább modern, digitális kalóz témákra vágysz, akkor itt egy kis segítség, hogy milyen oldalakra érdemes klikkelned:

A kaloz.blog.hu egy 2009. június végén indult kalózoldal, mely a Vasi Kalóz célkitűzéseihez hasonló elveket képvisel. Indulásának jó apropója lehetett, hogy az épp akkor lezajlott Európa Parlamenti választásokon nemcsak, hogy látványosan megjelentek több országban is a kalózpártok, de a svéd Kalózpárt képviselőt is juttathatott az EP-be.

A kaloz blog egyértelműen az Index-hez kapcsolódik: az oldalt indító bejegyzést Gerényi Gábor, az Index társalapítója (egyébként informatikus) jegyzi, és azóta is ő közli a cikkeket, melyek folyamatosan nyomon követik a világ kalózpártjaival kapcsolatos eseményeket és kiemelten figyelnek a fájlcserékkel, letöltésekkel, a digitális privátszféra védelmével kapcsolatos híreket.

Ha tegnap a Home című francia dokfilm alkotóit dícsértem amiatt, hogy ingyenesen elérhetővé tették művüket a YouTube-on, akkor ma, szenteste napján egy magyar filmeket ingyenesen megnézhető oldalt kínálok mindenki fája alá: a film.indavideo.hu-t.

A filmeket tehát legálisan és ingyenesen lehet megnézni az oldalon, melyre minden hétfőn újabb alkotások kerülnek fel, így érdemes legalább hetente egyszer ellátogatni rá. Nem csak régebbi, hanem viszonylag új játékfilmek is felkerültek a a lapra, de ínyenceknek elérhető több magyar kisfilm (a szombathelyi Weöres Sándor Színház színészének, Kálmánchelyi Zoltánnak társrendezésével készült uristen@menny.hu; Lakatos Róbert: Ördögtérgye; Szirmai Márton: Szalontüdő; Szaladják István: Aranymadár stb.) dokuementumilm (Kovács Kristóf: Malaccal teljes; Papp Gábor Zsigmond: Az ügynök élete; Muhi András Pire: Magyar futball, a 91. perc stb.)és természetfilm (pl. Török Zoltán: Vidrasors) is.

Az eddig felpakolt játékfilmek a következők:

Overnight

Fekete kefe

Dealer

Fehér tenyér

A kis utazás (a szombathelyi születésű Buzás Mihály rendezése)

Pánik

Sztorno

Országalma

Nyócker!

Rengeteg

Bahrtalo! - Jó szerencsét!

Libiomfi

Üvegtigris

A másik ember iránti féltés diadala

Üvegtigris 2

Feri és az édes élet

Tamara

Rokonok

Sztracsatella

Revue deja vu

Nincs kegyelem

Félálom

Szent Iván napja

Rinaldo

Csinibaba

Ezek alapján valóban úgy látszik, hogy itthon is kezdik felismerni azt, hogy a filmeket, mint kulturális javakat érdemes közkinccsé tenni. Az oldal tevékenységét teljes szívünkből támogatjuk!

Olvasóinknak pedig jó filmnézést és kellemes ünnepeket kívánunk!

Bátor lépésre szánta el magát az Otthonunk című francia dokumentumfilm stábja: a majdnem két órás filmet teljes hosszában, megszakítás nélkül felpakolta a YouTube-ra. A Yann Arthus-Bertrand által rendezett film gyönyörű képekkel illusztrálva mutatja be Földünket. A film egyik producere Luc Besson volt, és azért döntöttek az Otthonunk (Home) YouTube-ra való felrakása mellett, hogy felhívják a figyelmet a bolygónkat fenyegető környezeti katasztrófára.

A teljes filmet megnézheted itt

A fiatalok nagy többsége, ám az idősebb generációkból is sokan nap mint nap használják a fájlcserélő oldalakat, másolnak dvd-filmeket, vagy MP3 zenéket. Az európai Kalózpártok tehát egy valós problémát karoltak fel. Talán nem jogtalan a kérdés, hogy mi a helyzet Magyarországon? Mit gondolnak a hazai pártok erről a fiatalok zömét érintő kérdésről. A helyzet az, hogy nagyrészt semmit.

Önálló Kalózpárt nem lévén, a jelenlegi politikai pártok honlapján kutakodtuk, és elkezdtük irogatni a pártok portálainak keresőjébe a KALÓPÁRT és a FÁJLCSERE szavakat. Az eredmény siralmas.

A jelenlegi parlamenti felállás a következő: MSZP, Fidesz, KDNP, SZDSZ és bár frakciójuk megszűnt, de mégiscsak jelen van az MDF. Az öt pártból csupán egynek a honlapján volt bejegyzés a fájlcseréről (a Kalózpárt címszóval nem jártam sikerrel), ez pedig a Fidesz volt. A Fidesz honlapján összesen 3 bejegyzés található a fájlcserére, a legújabb is 2005-ből. A találatok egyébként meglehetően negítv kontextusban tűntetik fel a fájlcserélő oldalakat, hiszen azt emelik ki, hogy ezekről az oldalakról igen könnyen vírusokat szedhetünk össze.

Hát ennyit akkor a nagy kutatásról: gyakorlatilag pár perc alatt kiderül, hogy a törvényhozó pártok magasról tesznek a témára.

Nem adjuk fel, megyünk tovább az egyre inkább erősödő széljőjobbos Jobbik portáljára. Az eredmény itt is egy nagy nulla!

De egy legény mégis talpon van a vidéken... [Vagy leány? A pártoknál a nem meghatározása elég nehéz :)] Az LMP. A fiatal ökopártnak viszont annyira fontos a téma, hogy korábban már megjelentettek egy állásfoglalást, mely a fájlcserék legalizálása mellett áll ki. Közleményükkel egy időben egy blogoldalt is útjára indítottak. Ez a kalozpart.org

A pártok házatáján körbenézve tehát eléggé elkeserítő a helyzet, nemhogy vita nincs a kérdéssel kapcsolatban, de még csak meg sem pendítik honlapjukon a témát a Lehet Más a Politikát kivéve.

Nemis olyan rég, pár hete/hónapja a spanyol országgyűlés olyan törvényt fogadott el, amely az alapvető emberi jogok közé emelte az Internet hozzáférést mindenki számára (forrás: kolozpart.org). Spanyolország úttörő ezzel a kezdeményezéssel, bár nem első, hisz Finnországban már létezik hasonló törvény.

A sélessávhoz való alanyi jogú hozzáférés minden demokratikus kormány számára kiinduló pontnak kéne hogy legyen, azonban ennek az útnak még igen csak az elején járunk. 

Vas megye leszakadt, vagy leszakadó félben lévő térségei (Vasihegyhát, Őrség, Vendvidék stb.), de akár a nagyobb városban élő hátrányos helyzetű emberei számára csöppnyi reménysugár is lehetne ez, hisz a digitális térben vállalhatnának munkát, melyet akár otthon is el tudna végezni, de a digitális alapú információktól sem lennének elszigetelve.

Hatalmas erőket és pénzeket mozgat meg az Európai Unió és a magyar kormány a vidékfejlesztésre. Fejlesztik a mezőgazdaságot, a falusi turizmust, az úthálózatot, de nem esik szó a digitális infrastruktúra fejlesztéséről!

Küzdjünk tehát a digitális vidékfejlesztésért! És küzdjünk azért, hogy Internetes hozzáférés hazánkban is az alapvető emberi jogokhoz tartozzon!

Az Index.hu Tech rovata összefoglalót ad a 2000-es évek legfontosabb Netes újításairól, melyet korábban a rovat olvasói rangsorolhattak.

Az olvasói pontozás egybevág a rovat szerkeszőinek elképzeléseivel, hogy az elmúlt évtized két legfontosabb találmánya a fájcserélő portálok és a videomegosztók voltak.

A cikk írója kiemeli, hogy ezeket már már szinte mindenki használja, annak ellenére, hogy a szórakoztatóiapar folyamatosan támadja őket. A megoldás a szerő szerint az lenne, "hogy elfogadnák, hogy a technika túlnőtt rajtuk, és megpróbálnának alkalmazkodni."

A teljes cikk itt olvasható:

http://index.hu/tech/net/2009/12/07/a_fajlcsererol_es_a_youtube-rol_szolt_az_evtized_a_neten/

Esélyegyenlőség és digitális szakadék címmel jelent meg a Hiper Galaktika harmadik száma. A majd kétszáz oldalas antológia egyaránt tartlamas fikciós tudományos-fantasztikus, valamint tudományos ismeretterjesztő írásokat.

A kiadvány foglalkozik többek között a vallás és az internet, a informatikai oktatás, valamint a digitális esélyegyenlőség témakörével is.

Mi az: Mindenki csinálja, de senki sem beszél róla (nyilvánosan)?

Hát igen, a szex is lehet, de most a fájlcserékre gondolunk. Elképesztő mennyiségű információt, adatot halmozott fel az emberiség a digitális térben ezalatt a pár évtized alatt. Akik az információkat birtokolják, a tudást birtokolják, akik pedig kiszorulnak, lemaradnak. A kalózmozgalom azért küzd, hogy minden ember hozzáférhessen az emberiség által digitálisan felhalmozott tudásához, hogy csökkenjen az az óriási virtuális rés, amely egyes embereknek lehetőséget ad, míg másokat a jogi helyzet kiszorít a lehetőségek világából.

Eközben persze mindenki maga küzd az információkért: letölt, s sokszor feltölt, másol és terjeszt, a jog által nem engedélyezett módon. Nem azt mondjuk, hogy amit mindenki csinál, azt automatikusan legalizálni is kell, de azt mondjuk, hogy amit tömegesen csinálnak, arra egy ésszerű jogi megoldást kell találni.

A fájlcserék természetesen nem csak a tudás megosztását, hanem a szórakozást, a kulturális termékekhez való hozzájutást is segítik. Legtöbben ezekre használják a fájlcseréket. Nem kívánjuk semmibe venni a szerzőket megillető jogokat, de azt a nonszensz helyzetet sem tartjuk fenntarthatónak, hogy a szerző halála után évtizedekkel sem lehet szabadon terjeszteni az általuk létrehozott műveket, produktumokat.

A Vasi Kalóz nem tesz jogszabály módosító javaslatokat, de felhívja egy fontos, létező jelenségre a figyelmet. Kérjük, olvassa blogunkat és látogassa fórumoldalunkat, valamint ajánlja ezeket ismerősei figyelmébe, hogy Vas megyében is képviseltetve legyenek a kalózok!

Új politikai mozgalom indult útjára Európában és a világon: a kalózmozgalom.

A mozgalom gyújtópontja a svéd Kalózpárt volt, akik a legális fájlcserékért és a digitális alapú kulturális javak szabad, nem kereskedelmi célú felhasználásáért szálltak harcba, valamint a digitális privát szféra védelmének érdekében léptek fel. A svéd Kalózpárt a 2009-es Európa Parlamenti választásokon képviselőt küldhetett az EP-ben, aki a zöldek frakciójában helyet foglalva képviseli a kalózok érdekeit.

Svéd mintára a világ számos országában alakultak Kalózpártok. Németországban az EP-választásokkor 0,9%-ot értek el, de a nemrégiben tartott országos választás során már megvolt a 2%, amivel ugyan nem kerültek be a Bundestag-ba, ám a német viszonylatokat figyelembe véve ez is többszázezres szavazótábort jelent.

Mellettük van angol, amerikai, finn, holland, mexikói stb., sőt román és szerb kalózpárt is.

Magyarországon nemrégiben indult útjára a kalozpart.org oldal, amelynek szerzői hazánkban kívánnak kalózpárti programot megvalósítani.

A kalózmozgalom erősödése miatt tartjuk szükségesnek, hogy az irányzat Vas megyében is képviseltetve legyen. Ennek érdekében indítjuk útjára a vasikaloz.blog.hu blogoldalt, illetve a Vasi Kalóz fórumot, amelyre a hozzászólásokat várjuk!

Várjuk azok jelentkezését, akik céljainkkal egyetértenek és azokat támogatni kívánják!

Vasi Kalóz

vasikaloz@gmail.com